Kedves Doktor úr!
„48 éves vagyok, testsúlyom inkább alacsony. Ízületi panaszaim vannak, gerincem mentén, csípőízületemben, bal lapockámnál. Gerincsérvem is van a nyaki és a háti szakaszon, a bordaízületeim be vannak gyulladva, a lengő bordáim fájnak. Garatcsorgásom van, olyan sűrű zselészerű anyagot érzek ott. Emésztési panaszaim régóta jelentősek. Diétámban csak halat eszem, más húst nem, tejterméket sem. Négy éve nem menstruálok, a pajzsmirigyem pedig túlműködik. Az anti-TG magasabb, de az anti-TPO normálissá vált a diétaváltásom nyomán. Nem szeretném a szokásos reumaszereket szedni, de az életmódváltás ellenére panaszaim egyre rosszabbak, így nem tudom, mitévő legyek”
Kedves Hölgyem!
A pajzsmirigy autoimmun laborérték emelkedése mutatja, hogy önnek már megindultak az autoimmun kórfolyamatai, ami azt jelenti, hogy nem csak a pajzsmirigy lehet érintett, hanem az autoimmunitás testszerte, így az ízületeiben is jelentkezhet. Ilyenkor az egyéb autoimmun gyulladásra utaló laborvizsgálatokat is el kell végezni, hogy később jól követhető legyen állapotának változása.
Mindenesetre garatcsorgása azt mutatja, hogy folyamatos gyulladások zajlanak, amelyeket meg kell fékeznie. Alacsony testsúlya behatárolja, hogy milyen diétát végezhet, nyilvánvalóan tartós böjtkúrát – amely egyébként alkalmas lenne a gyulladáscsökkentésre – nem. A gyulladás számára a leginkább hatékony, de még fogyást nem okozó étrend a növényi étrend, melyet feltétlenül javaslok elkezdeni. A garatcsorgást a diétán kívül helyi kezelésekkel is meg kell kezdeni, részben gyógynövényes (pl. zsályateás, propoliszos, teafaolajos) gargarizálással, részben az ájurvédikus gyógyászatból vett ún. nasya-kezeléssel, garatmozgatással járó jógagyakorlatokkal. Aranyszabály, hogy a gyulladást soha nem szabad eltűrni a szervezetünkben.
A másik nagy terület, amelynek ezekhez a tünetekhez köze van, az a bél baktériumflórája és a bél emésztő és passzázs funkciója. Ezért fontos, hogy minél jobb nyálkahártya-tisztítást, minél jobb prebiotikus ápolást és minél jobb probiotikus felépítést végezzünk. Tanácsos a kolon-hidroterápia, az indiai basti-kezelések, haladók esetén működhet a shanka praksalana nevű kriya (tisztító) gyakorlat, amikor a teljes emésztőrendszert átmossák. A prebiotikumok között elsősorban a növényi rostok, másodsorban az ásványi anyagok szerepelnek. A probiotikus felépítés szakszerű végrehajtásához jó, ha bélflóra-analízist végeztet, mert akkor célzottan válaszható ki a legmegfelelőbb baktérium-összetételű készítmény.
A harmadik tennivaló a célirányos ízületi kezelés és az immunáthangolás. Erre gyógynövényeket és fizikális kezeléseket használunk helyileg és általánosan. Olyan gyógynövényeket, mint fűzfakéreg, legyezőfű, ashwaganda (Withania somnifera), Dasamula (10 gyökér főzete), balá (Sida cordifolia). Csak személyes vizsgálata alkalmával tudnám eldönteni, hogy az ízületi panaszai melegre vagy hidegre fájdalmasak inkább, melegre vagy hidegre nyugszanak meg. Ez befolyásolja a javasolt kezeléseket. Általában a meleg gyógynövényes olajokkal végzett masszázs jót tesz.
Ez a kezeléssor hosszú időt, akár néhány évet vehet igénybe a maximális javulásig, elsősorban az autoimmun gyulladások miatt, hiszen az ilyen folyamatokat csak lassan felejti immunrendszerünk. Kitartó próbálkozás közben szükség lehet egy ideig még fájdalomcsillapító gyógyszerekre, de a nem szteroid gyulladáscsökkentőket próbálja elkerülni, ha adódik más lehetőség a fájdalomcsillapításra.
Forrás: Természetgyógyász Magazin – Orvos válaszol rovatunk