A magas széklet pH vastagbélrák keletkezésének előjelzője

Az ember emésztőrendszere daganatra hajlamos a húsok, tejtermékek és a rostszegény növényi anyagokkal való táplálkozás nyomán. A magas széklet pH (≥6,5) nagyon jól kifejezi azt a daganathajlamot, amelyet az állati termékek és rostszegény élelmiszerek kiváltanak mindennapos étkezésben. Ezért a széklet pH mérése alkalmas a vastagbél daganatok megelőző vizsgálatára, sokkal inkább alkalmas a primér prevencióra, mint a már kialakult daganat vizsgálatára használt kolonoszkópia. A széklet pH rutinszerű vizsgálata időbeni figyelmeztetést adhatna a növényi alapú étrendre való áttérés szükségességéről. Vajon miért nem alkalmazza a mai egészségügy ezt a pofon egyszerű vizsgálatot és a vegetárius/vegán étrendet a daganat prevencióban?  

 A vastagbél az ásványok és a víz visszaszívódására alkalmas hely, mely ezen túl aerob és anaerob baktériumok legnagyobb tömegét tartalmazza. Normálisan a Bifidobaktériumok és Bacteroides törzsek teszik ki a vastagbélflóra legnagyobb részét. Ezek a baktériumok szerves savakat (mint tejsav, szénsav) termelnek és mint puffer, széndioxidot adnak le. Ennek következtében a széklet pH-ját alacsonyan 5-6 között tartják. Az alábbi vizsgálatok tanulsága szerint ez az alacsonyabb pH a vastagbél egészségének záloga. Az alacsonyabb pH kvázi a vastagbélrák elleni védelem egyik legfőbb letéteményese. A csökkent vastagbél koncentráló képesség, a túlzottan lágy (sok vizet tartalmazó) széklet sok oldott széndioxidot tartalmaz, vagyis rontja a széklet pH-ját. A keményebb széklet megfelelően savas, vagyis kedvez a jó fajta baktériumok szaporodásának.

Ezzel ellentétben a lúgos széklet az állati fehérjedús étrend és az arra rátelepedő rothasztó baktériumok (Clostridiumok, Enterobacterek, Esherichia coli) következtében alakul ki. Az ilyen baktériumok a fehérjékből lebontás során ammoniákat készítenek, amely alkalikus közeget teremt a vastagbélben, terheli és mérgezi a környező szöveteket és a májat. Az ammóniák és az ammónia egymásba alakuló egyensúlya alakítja ki a fennálló pH-t. pH 9,2-nél van a két anyag egyenlő mennyiségben jelen. Minél alkalikusabb a közeg, annál több a mérgező ammóniák. Csak pH 7 alatt teremtődik meg a lehetősége, hogy a mérgező ammóniák egy protont pufferel, amivel alapanyagul szolgálhat a jótékony bifidobaktériumok proteinszintéziséhez. Ezért is szükséges a megfelelő pH biztosítása a vastagbélben.

A pH és a flóraváltozás szorosan összefügg egymással

A gyomor normális pH-ja a 1.0-1,5 között van, amihez csak a zseblámpaelembe levő sav erőssége hasonlítható. Amikor az egészségtelen táplálkozás nyomán a gyomor sósavtermelő képessége csökken, akkor a gyomor pH lassan felgyalogol akár 3,0 fölé is, ami persze csökkenti a gyomorban zajló fehérjeemésztés hatékonyságát, a külvilágból érkező baktériumok elpusztítását, sőt kedvező terepet teremt olyan kóros baktériumoknak, mint az ún. Helicobacter pylori, amelynek gyomorfekély és gyomordaganat okozó képességet tulajdonítanak.

Megállapították, hogy a vastagbél daganatokra leginkább veszélyeztetettek székletének a pH-ja mindig magas volt, míg az alacsonyabb rizikójú csoport pH-ja alacsony volt.

A magas széklet pH 6,5 körül kezdődik és mindenkinél kialakul néhány napi egészségtelen táplálkozás után (alacsony rost tartalmú állati élelmiszerek, leginkább a húsok fogyasztásával, de a rostszegény növényi anyagok is támogatják az ilyen pH-t).  Az állati fehérjék nagyobb arányú fogyasztása magyarázza a magasabb széklet pH-t az omnivour vagy predán táplálkozást folytatók körében, mivel a proteolitikus és putrefaktiv baktériumok (Esherichia coli és Enterobacter, Clostridiumok)  szaporodását segíti ez a táplálkozás, melyek alkalizáló metabolitokat, mint pl. ammónia termelnek. Ez tovább súlyosbítja a magas pH eltéréseket. Úgy is értelmezhetjük ezt, hogy a húst fogyasztók sokkal nehezebben tudnak kijönni a rossz bél pH eltérésből, mert nem elég a táplálkozás megváltoztatása, hanem az alkalizáló metabolitokat termelő baktériumok flóráját is meg kell változtatni és ez a praxisomban való tapasztalataim alapján sokszor igen nehezen megy. Évek óta végzek széklet flóra analízist és azt tapasztalom, hogy a putrefaktív baktériumok makacs módon az étkezés helyes megváltoztatása után is megmaradnak és külön – akár – antibiotikus terápia is szükséges lehet ezek leépítésére.

A vastagbél flórája teljes mértékben a bélbe került táplálék emésztés és felszívódás utáni maradványaitól függ. A normális kiegyensúlyozott növényi alapú étrend főként szénhidrát maradványokat tartalmaz, mint például rostokat, melyek azután stimulálják a szacharolitikus fermentációs folyamatokat, valamint az ún. rövid szénláncú zsírsavak (short chain fatty acids  SCFAs), acetátok, proprionátok és butirátok termelődését. A butirátok a kolon nyálkahártyájának a leggyakoribb energiaforrásai és valamennyi 3-SCFAs gyulladásellenes és antiproliferativ hatással rendelkezik. Az ilyen anyagok jellegzetesen 5,5-6,5 pH-t hoznak létre a bélben, melyek erősítik a laktobacillus és bifidobaktériumok szaporodását és gátolják a pH 6,5-nél nagyobb pH-t kedvelő E.coli és Enterobacteriumok szaporodását (Adler 1973). Tehát a növényi étrend révén olyan flóra alakul ki, mely az alacsony pH-t konzerválja és a predán étrend mellett pedig azok baktériumok és azok a metabolitok dominálnak, melyek a magas pH-t konzerválják.  (S.L. Malhotra: Faecal urobilinogen level and pH of stools in population group with different incidence of cancer of the colon and their possible role in its aethylology  – Journal of the royal society of medicine Vol.75  September 1982)

Ugyanebben a tanulmányban kétféle indiai vegetárius népcsoportot is összehasonlítottak. Az egyik alacsony rosttarttalmú növényi ételeket (főtt fehér rizst, ragi gruel (Eleusine carocoma), tapioca, tamarind víz. Ez a csoport a vastagbélrák szempontjából magas rizikójú csoportba tartozott. A másik csoport magas rosttartalmú ételeket fogyasztott habituálisan, mint csicseriborsót, teljes őrletű lisztet, mungóbabot, babot és egyéb hüvelyeseket, valamint Raj Maanht (Vigna sinensis). Ők sokkal alacsonyabb vastagbélrák rizikóval rendelkeztek. Tehát még a vegetárius étrend sem biztosíték a vastagbélrák ellen. Ha az rosthiányos, vagy ha tejtermékeket tartalmaz, akkor ha nem is olyan mértékben, mint a hús evőké, de hajlamosíthat a vastagbél daganatra.

Egy másik, dél-afriikai kutatás a vidéki fekete gyerekek között vizsgálódott. Fő étrendjükbe nagyon sok féle zöldség tartozik, sok babot, kaffir magot (Sorghum vulgare), kölest és natúr gabonafélét, borsót, tehénborsót, mogyorót, tököt, vad zöldet (morogo, m.fino), gyümölcsöt  fogyasztanak és teljesen normális, hogy kérésre bármikor tudnak székletet produkálni. A feketék széklet pH-ja signifikánsan alacsonyabb volt (6 körül), mint a kontroll csoportot jelentő fehérek székletének pH-ja. (7 körül). A fehér gyerekek étrendje teljesen megfelelt a nyugati világban szokásos étrendnek, gazdag állati fehérjékben és állati zsírokban, szegény növényi rostokban.  Aztán étrend változtatást csináltak náluk. A feketéknek fehér kenyeret adtak és a székletük pH-ja néhány napon belül legalább 0,5 egységgel felment, majd ha narancsokat adtak nekik, akkor ugyanennyit lement. Ugyanez a javulás volt megfigyelhető a fehéreknél, akiknek narancsot adtak. (A.R.P. Walker, B.F. Walker  I. Segal: Faecal pH value and its modification by dietary means in south african black and white schoolchildren – S. Afr. med. J.  55. 495.1979)

Bizonyos élelmiszerek javítják a bifidobaktériumok, vagy lactobacillusok ecetsav, tejsav termelését, így ezek is csökkentik a pH-t: savanyú káposzta, ecettel készült ételek, miso, savanyú uborka és más zöldségek, algák.  (J.Zimmer, B.Lange, J-S Frick, H.Sauer, K. Zimmermann, A. Schwiertz, K. Rusch, S. Klosterhalfen, P. Enck: A vegan or vegetarian diet substantially alters the human colonic faecal microbiota – European Journal of Clinical Nutritions (2012) 66. 53-60)

Ebben a vizsgálatban is mérték a vegetárius és vegán étrenden levők, valamint a kontroll vegyes étrenden levő csoport széklet pH-ját és a növényi diétán levők széklet pH-ja szignifikánsan alacsonyabb volt, mint a vegyes étrenden levőké.

A magas vastagbél pH tönkreteszi az epe által szabályzott vastagbél flórát valamint a choleszterinből karcinogének képződését támogatja. A 7-α-dehidroxilizáció, amely az epesavak degradációjának első lépése 6,5 pH felett nem tud végbemenni. (J.R.Thornton:   High colonic pH promotes colorectal cancer   The Lancet May 16. 1981)

Egy másik vizsgálatban 12 nyilvánvalóan egészséges felnőtt kaukázusi férfit választottak ki, akik laktorvegetárius, vegán és vegyes étrendet ettek 20 napon keresztül random beosztásban és az ásványi anyag háztartásukat és a kolon funkciójukat vizsgálták. Azt találták, hogy kevesebb mint két hét elteltével a növényi étrendet követők széklet pH-ja signifikánsan alacsonyabb volt, mint a vegyes étrendet követőké. (W.vam Dokkum, B.C.J.de Boer, A. van Faassen, N.A. Pikaar, R.J.J. Hermus:  Br.J. Cancer (1983) 48. 109-110.)

A Laktobacillusok sokkal nagyobb mennyiségben voltak jelen a szigorúan vegán étrenden élőknél, mint a vegyes étrendűeknél.  (J. Maukonnen, M. Saarela: Human gut microbiota: doas diet matter? – Proceedings of the Nutritional Society 11-12 December 2013 )

Egy 1992-ben megjelent cikk szerzői szerint a vastagbél pH mérése legalább annyira fontos és kórjelző lehetne a vastagbélrák szempontjából, mint ahogyan a koleszterinszintet mérjük a szív és érendszeri betegségek kivédése végett. ( A.R.P. Walker, B.F. Walker, I. Segal: Faecal pH and colon cancer – Gut 1992, 33, 572)

Az American Journal of Epidemiology-ban megjelent cikk is azt igazolja, hogy a teljes elfogyasztott húsmennyiség, azon belül a vörös húsok aránya, a Body mass Index egyenes arányban volt a vastagbél daganat kialakulásával, fordítottan arányos volt a az elfogyasztott hüvelyesek mennyisége.

Egy másik vizsgálat abból a megfigyelésből indult ki, hogy a hetednapos adventisták nem dohányoznak és nem isznak alkoholt. Ennek következtében a daganat rizikójuk már 50-70%-al csökken. Viszont ennek ismeretében felépített kisérleti modellben a húsfogyasztás elhagyása tovább 2,1- 2,8 szorosan csökkentette a vastagbélrák előfordulását.

Egy következő vizsgálatban is igazolták 69.120 vizsgált alanyon, hogy a vegetárius diéta is csökkenti a valamennyi daganat és ezen belül az emésztőrendszeri daganatok előfordulását, de a vegán diéta a leginkább.

2014-ben az American Journal of Clinical Nutritionban egy 61.647 britt vegetáriust és 32.491 nem vegetáriust összehasonlító vizsgálatot publikáltak, amelyben szintén az az eredmény jelentkezett, hogy a vegetáriusok és a legfeljebb csak halat evők daganatgyakorisága lényegesen alacsonyabb, mint a húsevőké.

A tüdőrák gyakoriságában férfiaknál 5. nőknél a 14.-ek vagyunk a világon. A tüdőrák kialakulásának külső oka 90%-ban a dohányzás. A vastagbéldaganat gyakoriságában 18-ok vagyunk a világon. Az afrikaiak között a colon rák előfordulása akár 15x kevesebb, mint az amerikaiak és az európaiak között. (Stphen J.D. O’Keefe, Dan CHung, Nevine Mahmoud, Antonia R.Sepulveda, Mashudu Manafe, Judith Arch, Haytham Adada, Tian van der Merwe: Why Do African Americans Get More Colon Cancer than Native Africans?   J.Nutr. 137. 175S-182S, 2007 ), ami eddig úgy hittük, hogy csupán a táplálék rosttartalmával van összefüggésben. A diétás rostok minden 10 g-jának bevitelével 10%-al csökken a colon daganat valószínűsége (BMJ 2011, 343: 6617)

Ugyanakkor habár a modern afrikai diéta jóval kevesebb rostot tartalmaz, de mégsem növekszik ebben a populációban sem a colon daganatok előfordulása. Akkor tehát mi az oka a jelenségnek? (Isidor Segal, F.R.C.P.(UK), Chris Hani Baragwanath, Christine A.Edwards, Alexander R.P.Walker: Continuing Low Colon Cancer  Incidence in African Populations The American Journal of Gastroenterology Vol. 95. No. 4. 2000)

A jelenséget megfejtették. Mégpedig rájött, hogy bár a rosttartalom csökken, de a hús és az állati zsiradék részaránya nem változik. Vagyis az alacsony colon daganat előfordulásának oka nem a sok rost, hanem a sok hús fogyasztása. (Hunhai Ou, James P.DeLany, Ming Zhang, Sumit Sharma, Sephen J.D. O’Keefe: Association Between Low Colonic Short-Chain Fatty Acids and High Bile Acids in High Colon Cancer Risk Populations – Nutrition and Cancer 64(1)  34-40)

Az állati ételek koleszterin, zsír és fehérje tartalma egyaránt közreműködhet a magasabb colon daganat rizikó előidézésében. (Stephen J.D. O’Keefe, Mark Kidd, Greg Espitallier-Noel, Peter Owira: Rarity of Colon Cancer in Africans Is Associated With Low Animal Product Consumption, Not Fiber – AJG – Vol. 94. No 5, 1999)

A vastagbél- és végbélrákról

E daganatok többnyire gyulladásos és polipos nyálkahártyán alakulnak ki. A gyulladás és a polipos megbetegedés melegágya a rossz baktériumflóra és az élelmiszerintolerancia, a lassult bélműködés, székrekedés, tehát a hibás, vagy az egyéni érzékenységnek nem megfelelő táplálkozás, helytelen vagy szükségtelen antibiotikum kezelések, a mozgáshiány.

Leggyakoribb tünetei a vérzés, a megváltozott széklethabitus, de ezek a tünetek már többnyire elég későn mutatják a daganat jelenlétét. Biztos diagnózist azonban csak a kolonoszkópia, vagy közel valószínű diagnózist valamely radiológiai vizsgálómódszer képes nyújtani.

A pH mérés nem a diagnózisra, hanem a daganatos tendencia, a valószínűség mérésére alkalmas, hasonlóan sok általam használt preklinikai vizsgálómódszerhez, mint az Enderlein féle vércseppanalízis, hőkamerás vizsgálat, bizonyos laboratóriumi gyulladásfaktorok emelkedése, mérhető flórazavar stb. A széklet pH-jának mérése azonban elsősorban a vastagbél és végbélrák valószínűségére specifikus vizsgálómódszer, ellentétben a többi említett vizsgálatomtól, melyeknél többnyire nem különböztethető meg, hogy milyen daganat kialakulásába fajulhat a kedvezőtlen folyamat.

 Mit kell tenni a vastagbél daganat elkerülése érdekében

Ha kétségeink vannak, hogy vajon a jelen életmódunk, táplálkozásunk magában hordozza-e a vastagbéldaganatra való fokozott hajlamot, akkor javaslom, hogy jöjjön el a rendelőnkbe és elvégzünk egy egyszerű széklet pH mérést, megtanítjuk annak otthoni végzésére, mely segítségével Ön is képet kaphat, hogy valóban helyes-e a táplálkozás, amelyet folytat. Más vizsgálatokkal az állapotáról további részleteket tudhatunk meg. Fontos, hogy a növényi táplálkozás az, amely minimálisra csökkenti a daganat előfordulásának esélyét. Mindenki figyelmébe ajánlom a glutén mentes vegán étkezést.

Fontos, hogy a székrekedést, vagy a hasmenést, ha van, meg kell azonnal szüntetni. Ennek számtalan természetgyógyászati, komplementer orvosi lehetősége van. Fontos a kellő folyadék fogyasztás, a flóra ellenőrzése és javítása, valamint rendszeres mozgás, amely ritmust ad a székletnek és a bélműködésnek.

A fentiek megvalósítása azonban sokszor nem egyszerű, hiszen számtalan panasz akadályozhatja annak bevezetését és számtalan egyéni tünet színesítheti a már megindult bajt. Szükséges tehát az egyéni tanácsadás.

Ha az Ön vastagbele, hasformája egészséges, akkor valójában a legtöbb betegség ellen óriási lépést tett! Ne hagyja magát a reklámoktól és a közhiedelemtől sodortatni. Attól, hogy az európai népesség többsége úgy véli, hogy a hús és a tejtermék emberi táplálkozásra való és normális, még az igazság ettől állhat nagyon távol.

The post A széklet pH és a vastagbélrák appeared first on dr. Tamasi József.

Ennek alapján készül egy egyénre jellemző térkép, mely segíthet a helyes terápiás terv felállításában. A talp elváltozásai a gyógyulás, vagy állapotromlás során változni képesek, ezért az írisz vizsgálattal ellentétben arra is alkalmas, hogy bizonyos eltéréseket nyomonkövessünk.

The post Talpreflexzóna vizsgálat appeared first on dr. Tamasi József.

Az íriszen levő alaki, színbeli eltérések reflexzónák segítségével értékelhetők. Az írisz vizsgálat a többi komplementer módszerhez hasonlóan semmiképp nem arra való, hogy bármilyen standard orvosi vizsgálat eredményét helyettesítse. Egyedül arra való, hogy azokat az információkat kiegészítse. Például nagyon jól látható az, hogy valaki anyagcsere, vagy gyulladásos (allergiás) betegségekre hajlamos inkább. Jól látható, hogy a renyhe emésztőrendszeri működésre hajlamos. Néha jól felismerhető speciális szervi betegségek hajlama. Az írisz elváltozásai az élet során keveset változnak, ezért arra nem alkalmas, hogy állapotjavulást, vagy romlást kövessünk általa.

The post Iriszvizsgálat appeared first on dr. Tamasi József.

Igy a ruha nélküli testről mintegy színekkel kifejezett folyamatos testfelület hőmérést lehet végezni. Tudni kell, hogy a bőr hőmérséklete függ a testünkben zajló egészséges és kóros folyamatoktól. Láthatóvá válnak pl. a gyulladások (fogászati, melléküreg, izület), a nyirokpangások (fibromialgia, hasi zónák), a reflexzónák funkciózavara (háti szervzónák), a degeneratív elváltozások (térdarthrózis), a túlterhelések (gerincfájdalmak differenciálása), túl és alulműködések (pajzsmirigy). Amennyiben ezeket a testet hőhatásnak tesszük ki (melegítjük, vagy hűtjük), akkor a test hőszabályzása válaszol erre a hőhatásra és ez a válasz is lehet normális vagy kóros. Ezt is tudom vizsgálni a kamera segítségével.

További információk 

The post Termovíziós vizsgálat (Infrakamera) appeared first on dr. Tamasi József.

A rutin vizsgálat során általában 150-300 különböző anyagot tesztelünk, de a készülék több mint 15 ezer különböző anyag tesztelésére alkalmas. Mire használom leggyakrabban a vizsgálómódszert? Allergiák tesztelésére, kórokozók differenciálására, környezeti mérgek tesztelésére, hasonló gyógyszerek közül a leginkább megfelelő kiválasztására. A módszer alkalmas arra, hogy a pácienseim egyéni kétségeit megoldja, tehát pl. használt kozmetikum, étrendkiegészítő, fogászati tömőanyag, lakásban alkalmazott felületkezelőszerek közül kiválasztani azt, melyre az egyén jól, vagy rosszul reagál.

The post Meditest appeared first on dr. Tamasi József.

Az adott ponton mért ellenállás, az ellenállás illetve a vezetőképesség változása informálja az orvost az adott meridián, pont és a hozzátartozó szerv, szövet állapotáról. Később Voll felismerte, hogy bizonyos homeopátiás gyógyszerek befolyásolják a mérési eredményt, ebből született a Voll rendszer továbbfejlesztett változata, melyet én a Meditest formájában alkalmazok. A rutin mérés során a meridiánokat egy meghatározott séma szerint teszteljük és így képet kaphatunk arról, hogy mely meridiánok, szervek túlterheltek, energiahiányosak. A módszerrel jól el lehet különíteni a gyulladásos és az ún. degeneratív (krónikus csökkent funkciójú) eltéréseket. Nagyon jól informál az EAV az ún. vegetatív stresszről, tehát arról, hogy a páciens mennyire sikeresen kezeli a rá nehezedő napi stresszeket, illetve hogy származik-e ebből krónikus, általános gyulladás jellegű zavar.

The post Voll féle elektroakupunktúra vizsgálat (EAV) appeared first on dr. Tamasi József.

A mért adatok alapján egy gondosan kidolgozott számítógépes program segítségével nemcsak azt tudhatjuk meg, hogy melyik testnedvünk mennyire savas, hanem azt is, hogy vajon ennek a hátterében milyen csökkent szervfunkciók állnak, és a jelenlegi állapot milyen betegségekre hajlamosítja a vizsgált pácienst. Segítségével értékelhető a biológiai életkor, a szervezet energiaszintje, trombózishajlama, vírusos, bakteriális, gombás és tumoros megbetegedésekre való hajlama.

The post BETA-teszt appeared first on dr. Tamasi József.

A csepp beszáradása a szérumban jelenlevő kóros fehérjéktől, salakanyagoktól függően különbözőképp megy végbe, de minden esetben az aktuális állapotra jellemzően. Értékeljük a csepp egészének és repedéseinek formáját.

The post Immuntükör vérsavó analízis appeared first on dr. Tamasi József.

A komplementer orvos számára a száraz vércsepp analízis hasonló a reflexológiai kiértékelésekhez, hiszen a vércsepp maga válik egyfajta reflexológiai térképpé, mely ismételt vizsgálatokkal ismételhető, a változások nyomonkövethetők, tehát a beteg aktuális állapotára jellemző objektív kiegészítő információkat hordoz. Ez a vizsgálat jól kiegészíti az Enderlein féle élő vércsepp analízist.

The post Száraz vércsepp vizsgálat appeared first on dr. Tamasi József.

Ez a technika nagyban megnöveli a mikroszkóp felbontóképességét, mert így baktériumok, sejtek, sejtközötti tér objektumai válnak láthatóvá. Enderlein német szövettanász orvos volt, aki felismerte, hogy a vér egyetlen cseppjében számtalan olyan információ van, amelyet a standard orvosi vizsgálatokban egyáltalán nem értékelnek, de melyből informálódhatunk pH-ról, vérben levő baktériumokról, salaklerakódásokról, öregedési folyamatokról, antioxidánsokról. Mindezt úgy tehetjük, hogy a vérminta még élő, benne a sejtek, baktériumok mozognak, valóban hű képét adja a szervezetünkben zajló folyamatoknak. A módszer alkalmas az állapot nyomonkövetésére, egy-egy terápiás intézkedés eredményességének megítélésére. A vizsgálat közben a páciens egy monitor segítségével maga is részese a kiértékelésnek, többszöri vizsgálat után pedig megtanulja a saját vércseppjének intelmeit saját életmódjára alkalmazni. A vizsgálat a leggyakrabban alkalmazott kiegészítő vizsgálómódszer, melyet a páciens nyomonkövetésére használok.

The post Enderlein féle sötétlátóteres mikroszkópia (élő vércsepp analízis) appeared first on dr. Tamasi József.